Április 20-ai közös kirándulás: A tatabányai Turul-Madár és Várgesztes meglátogatása után Majkra érkeztünk. Ahol G.J.-né Ági szívélyesen fogadott bennünket, aki e hely kiváló ismerője. A tárlatvezető nagyszerű előadása magával ragadott mindenkit. Ezután a relaxáló helyre mentünk, ahol mindenki feloldódott és mély megnyugvást élt át. Kiemelném Tomit, aki még sosem volt ilyen helyen, sose volt még ilyen élményben része, ezért számára teljesen új élményt tapasztalt meg. Meditáció után mintha kicserélték volna a lényét. Másnap levélben arról számolt be, hogy az átélt feledhetetlen élmény megváltoztatta az életét.
2008.04.23 19:31
Timar Mihaly |
|
Kedves Idra!!
Nagyon köszönöm könyvedet és a találkozáskor Tőled kapott élményeket ,köszönetként fogadd kis beszámolómat aminek Te is átélt részese lehettél. A beszámoló második része ,hogy ilyen lazára sikerült a maga feszült hangulatában ,úgy érzem Neked is köszönhetem.
Turul-Várgesztes – Majk.
Csodaszép napra ébredve még a természet is nekünk biztosította a felhőtlen , vidám kirándulásunk hátterét.
Menetrendszerűen érkeztek a vonatok és a gépkocsik a Déli pu.- hoz. Rövid üdvözlés a régi és új kirándulókkal. Átcsoportosítás és a 3 kocsis konvoj elindult.
A tavaszi látványait felvonultató természet elgyönyörködtetve bennünket hamar befutottunk Mártikáért Bicskére , majd Tatabányára a Schell kútnál várakozó Idracsadért.
A csapat itt már összeállt , igaz nem értük el a 21-es számot ,de 18-an tovább a „ Madár”-hoz . A Turul látványa ismét lenyűgözött mindannyiunkat de a verőfényes napon a kristálytiszta levegőben élveztük az alattunk elterülő várost és a távolabbi településeket. Tényleg , mint a keresztrejtvényben:a „Tavak városa” meghatározása: Tata , de mi a valóságban is így érezhettük a a sok csillogó víztükör miatt. Átsétálva a barlanghoz a fényképezőgépek kattogása fogadott bennünket.
A természet alkotta egy bazilikához hasonlító kéthajós háromkupolás teremben, érezhettük magunkat , ahol a természetes áttöreteken besugárzó napmegvilágított sziklafalakon a vízszivárgás miatt különböző színű fakó foltok szinte elmosódott régi képek benyomását keltették ezzel is közelebb hozva az előbb említett Bazilika hatást.
Séta , fotózgatás és a konvoj 5 kocsival a Várgesztes vár bevételére indult.
A ragyogó idő másokat is kimozdított otthonról szinte alig találtunk szabad parkolóhelyet. Rövid séta fel a várhoz majd a várudvarban fatönkökön ,tuskókon és padokon ülve ,beszélgetve ,időnként nagyokat hahotázva élvezhettüka jóidőfelhők által rövid időre eltakart szikrázó napsütést.
Az idő gyorsan haladt ,vissza a parkolóba a kocsikhoz és a múltkori beszámolómban megemlített csőlakó aki magánszorgalomból jelképesen a kocsikra vigyáz akkor az aprópénzt elhárítva inkább cigaretta utáni vágyát kifejezve megjegyezte : Itt senki nem bagózik!??!
Mártika most készült s egy egész dobozzal nyomott a kezembe. Kár ,hogy csak egyedül adtam át ,mert látni kellett volna mindenkinek azokat a hálás szemeket kisérő kis elmosolyodást azon az életbarázdált elgyötört fejen!!
Most nem az erdőn keresztül ,hanem országúton értünk Majkra most majdnem embergyűrűvel körülvett tó-hoz ,mely látványa újfent elvarázsolt bennünket. A remeteházak bejáratánál ismét a harangjáték hangja fogadta csoportunkat.
Páran – hatan - akik már voltunk ezen a bejáráson inkább kinn a parkban a csodálatos napsütésben a Szent György vonalak mentén-a fáma szerint itt sűrűbb a földsugárzás – foglaltunk helyet és a kis csoport avatottabb tagjai vezetésével egy nagyon kellemes ,de mélyenszántó beszélgetés zajlott Hani irányító gondolatai által. Valahogy mindenki megnyílt szinte igazolva az elöbbi gondolatokat
Folyt .köv
A remeteház körbejárásáról kijött lelkes csapat nagyobbik része inkább a kulináris élvezeteket előtérbe helyezve elvonult a tóparti vendéglátó hely felé . Mi heten , köztük jómagam , akit az előző látogatáson még rábeszélve ,de most már önként és jószántából elvonultunk egy remetelak kialakított helységébe . A meditációs ,szerintem ellazító program egy olyan számomra hihetetlen hatással volt ,hogy a végén meghökkentő érzésekről számolhattam be Idracsadnak ,aki teljes erejével és aktív közreműködésével egy feledhetetlen élménnyel örvendeztetett meg bennünket .
Öt óra környékén szembesültünk az idő parancsoló mindenhatóságával ,mivel csoportunk pár tagja nem a visszavonulás központi helyén rendelkezik a lakcímkártyán bejelölt lakással .
Kinek?, mikor ? melyik pályaudvarról? indul a vonata!
Első indulónk Váczi Éva!18.45. Keleti!! Mivel már 17.15. is elmúlt s a búcsúzkodás a még ebédet nem kapott barátainktól mindig egy –egy perccel csökkentette azt az időt ,ami ,már a
kezemen levő kronométer egyre feszültebb állapotában rám is igyekezett kifejteni hatását!
Most jött ,az elmúlt egy óra rám relaxáló hatása s indulásunk után teljes lelki nyugalommal ,számomra Mártika által kijelölt úton, a meghatározott
2008.04.23 16:11
Tóth István |
|
A vasárnapi kirándulás az én részemre jól sikerült,jól éreztem magam,de nem volt annyi idő,hogy mindenkivel megismerkedhettem volna.Jók lettek a képeid !Én is tettem fel az enyiméből néhányat.Olyan helyeken voltunk ahol még nem jártam.Éreztem az energiavonalat is,valóban ott van,és több mint 1 méter széles!
|
|
|
|
|
|